Bodakajtori Nap 2008. augusztus 9.

Ha augusztus, akkor Bodakajtori Nap. Ez jut eszébe annak, aki egy kicsit is követi az egyesület életét, vagy ha nem is követi, de legalább egyszer részt vett ezen a rendezvényen. Az eseményt nagy várakozások és előkészületek előzték meg.

Délután két órakor indult a kerékpáros menetoszlop a Kultúrház elöl. A szervezők ekkorra már többször is megfordultak járműveikkel és leszállítottak minden szükséges kelléket. Kerékpáros felvonuláshoz is elegendő létszámú csapat kényelmes tempóval háromnegyed három körül ért át Bodakajtorra. Ekkor a bográcsok már a helyükön voltak. Szorgos kezek láttak neki a feladatoknak: valaki a tűzifáról gondoskodott, mások a tüzet élesztgették és megint mások a bográcsokban fortyogó finomságokra ügyeltek. Ez idő alatt a fiatalabbak fociban mérték össze ügyességüket. Idén első alkalommal került megrendezésre a doboló verseny. Díjazásban részesült az a csemete, aki fakanalával a leghosszabb ideig tudta ütni a család jobb időket is látott fazekát. Ez a hatalmas zenebona is hirdette azoknak, akik még otthon ültek, hogy ez nem egy átlagos szombat délután. A feltámadó szél messzire vitte a különböző pörköltek, a lecsó és a sültek illatát. A szél nem csak vitt, hanem hozott is: hatalmas zivatarfelhők érkeztek. Már-már hagyomány, hogy minden évben megjön az égi áldás.

Ez idén sem volt másképp. Az égiháborúval kísért zivatar elmosta a tüzeket, de a finomságok ekkor már készen voltak. Néhányan hamar feltalálták magukat és fedett helyre mentették a terítéket, no meg az ételeket. Bentről a meleg pörkölt mellől már sokkal barátságosabbnak tűnt a vihar. Családias hangulatban csillapították étvágyukat, lassan az idő is kitisztult. A vacsora után meglepetés vendég érkezett. A Sivatag Rózsái hastánc csoport az 1001 éjszaka meséibe illő tánccal kápráztatta el a közönséget. Az előadás végén, aki kedvet érzett hozzá, még néhány lépést is tanulhatott a fellépőktől. Zenés mulatsággal folytatódott az este. A vendégek apraja-nagyja megmozdult a zenék hallatán. Az idő múlásával néhányan pakolni, mosogatni kezdtek, nemsokára megérkezett a segítség. Így hamar végeztek és ismét csatlakozhattak a vígassághoz. Éjfél körül ért véget rendezvény. Ekkor indult útnak az abai kerékpáros sereg kicsit fáradtan, de élményekkel gazdagon. Remélhetőleg nem szakad meg ez a hagyomány és minden évben lesz egy ilyen nap, amikor együtt mulathat kicsi és nagy. Megosztatják élményeiket, vagy újakat élhetnek át. Manapság nagy szükség van az ilyen családi programokra, ahol kicsit el lehet felejteni a hétköznapok problémáit.

Kiss Milán